Jog
Termékbemutatók vizsgálata
2013. április 3.,
NFH
Egyre inkább elterjedt, hogy burkolt formában hívják a fogyasztókat az árubemutatókra. Egészségnapra, egészségügyi felmérésre, vizsgálatokra szól a meghívás, majd csak a helyszínen derül ki, hogy termékbemutatóra és termékek értékesítésére kerül sor. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség mind hivatalból, mind kérelmek alapján ellenőrizte az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenységek jogszerűségét.
Megállapítható, hogy a termékbemutatókra ellátogató fogyasztók nem tájékozódnak kellőképpen a vásárlás feltételeiről, a szerződésben foglaltakról, azt rutinszerűen, alapos áttekintés nélkül aláírják, és csak utólag szembesülnek az abban rögzített, számukra esetleg kedvezőtlen feltételekkel. A hatóság ezért kéri a fogyasztókat, hogy fokozottabb figyelemmel járjanak el a vásárlásaik során.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 2012. évben is kiemelt figyelmet fordított az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység vizsgálatára.
A vizsgálatok fő szempontja volt a jogellenes vállalkozói magatartások feltárása, többek között, hogy megvalósultak-e a szórólapon feltüntetettek, elhangzottak-e megtévesztő tájékoztatások a fogyasztóknak kínált termékek tulajdonságairól, valamint kaptak-e tájékoztatást a fogyasztók az őket megillető elállási jogról.
A Felügyelőséghez a tavalyi év folyamán számos kérelem, közérdekű bejelentés érkezett, melyek alapján megállapítható, hogy az árubemutatókat szervező vállalkozások túlnyomórészt személyre szóló meghívókat juttatnak el az idősebb korosztály részére, valamint telefonon keresik meg a délelőtti órákban otthon tartózkodó, valószínűsíthetően nyugdíjas vagy beteg embereket.
A lefolytatott eljárások során a Felügyelőség munkatársai több alkalommal szembesültek azzal, hogy az árubemutatót szervező vállalkozások esetében előfordult, hogy a termék betegségekre vonatkozó gyógyhatását hangsúlyozták, miközben ezt dokumentálni, szakvéleménnyel alátámasztani nem tudták. Szintén jellemző volt, hogy gyógyászati segédeszköznek minősülő terméket üzleten kívüli kereskedelem útján kívántak értékesíteni, mely jogszabályba ütközik.